1. Fogalom-meghatározás

Expozíció: A munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri.

Biológiai expozíciós mutató: A vegyi anyag és az emberi szervezet kölcsönhatását jellemző paraméter, amely lehet maga a szervezetbe jutott vegyi anyag, vagy annak valamely metabolitja, illetve tágabb értelemben a vegyi anyag és/vagy metabolitjának a szervezetet károsító hatására jelentkező paraméter.

2. Mintavétel

A biológiai expozíciós mutatók meghatározása [módosított 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelete szerint-A nemzetgazdasági miniszter 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról] vérben és vizeletben történik.

2.1. Vérvétel biológiai expozíciós mutatók vizsgálatához

A vizsgálatok elvégzéséhez a mintát kapillárisból (ujjbegy, stb.), illetve vénából (könyök, kézhát, stb.) nyerhetjük. A vizsgálatokhoz (pl.: helyszíni, közvetlen cink-protoporfirin méréseknél 2-3 csepp is elég, így a mintavétel ujjbegyből is elvégezhető) általában 2-3 mL vér szükséges, ezért a mintavételt a vénából célszerű elvégezni. A vérvétel mindig az aszepszis szigorú szabályainak betartásával történjen.

A vérvétel céljára az ép perifériás vénák (könyök, kézhát) a legalkalmasabbak. A vérvételt végző érdekében kötelező a gumikesztyű viselése. A mintavétel helyét előzetesen minden esetben meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell (erre a célra használhatók: Arugeen spray, 70%-os etanol, stb.). A bőrfelszín száradását követően végezhető el a vérvétel. A vérvétel helyét a fertőtlenítés után nem szabad kézzel, vagy egyéb nem steril eszközzel érinteni.

A vérvétel steril, egyszer használatos tűvel, fecskendővel, vagy zárt vérvételi rendszerrel történhet. A vénás vérvételnél a pangást lehetőleg el kell kerülni, de a leszorítást mindenképpen meg kell szüntetni, mihelyt a tűvel a vénába hatolunk. A mintavétel befejezése után a vénát steril gézlappal, papírvattával a vérzés elállásáig le kell szorítani.

Az ujjbegyből történő mintavétel előtt 70%-os etanolos vattával alaposan mossuk le a mintavétel helyét és környékét, majd az alkohol elpárolgása után steril tűvel kb. 2-3 mm mély szúrást ejtünk. Helytelen eljárás a szükséges vérmennyiséget az ujjbegy erőteljes nyomásával, vagy masszírozásával kipréselni. Ha aránylag nagyobb vérmennyiséget kívánunk az ujjbegyből venni, úgy célszerű a mintát adó személy kezét előzetesen melegvízbe mártani, és az ujjbegy megszúrása előtt a bőrfelületet erőteljesen megdörzsölni. A mintavétel után a vérvétel helyét steril gézlappal, papírvattával leszorítjuk a vérzés leállásáig.

Ha a vizsgálatot szérummal kell végrehajtani, akkor a mérendő komponenseknek a vérsejtekből a szérumba való diffúziójának megakadályozására a vérvétel után tanácsos a szérumnak és a plazmának centrifugálással történő szétválasztása. Ezután a szérumot megfelelően tiszta pipettával leszívatjuk, és tárolásra alkalmas, zárható műanyag kémcsőbe helyezzük. Az elkülönített szérumot hűtőszekrényben (szükség esetén esetleg fagyasztva is) tároljuk. Ha a mintavétel után (pl.: helyszíni mintavétel) a szérumot nem tudjuk azonnal elválasztani, akkor azt a mintának a vizsgálólaboratóriumba érkezése után, a tárolás előtt mindenképpen meg kell tenni. Ezért a megalvadt vér retrakciója során kipréselt savót (amelynek elválasztását a vérlepénytől esetleg centrifugálással is segíthetjük) pipettával leszívatjuk, és alkalmas, zárható, tiszta kémcsőbe helyezzük, hűtve tároljuk.

Amikor a biológiai mutatók meghatározását teljes vérben a mintavétel után azonnal nem tudjuk elvégezni, akkor a vérvétel alvadásgátlót (heparin, EDTA) tartalmazó szállító/tároló vérvételi eszközökbe (pl.: ujjbegyből mikro-hematokrit csőbe; vénából Sarstedt-Monovette Li-Heparin, vagy BD Vacutainer K3E 7,5%, stb.) történik. Az alvadásgátló és a vér keveredését a mintavételi cső többszöri forgatásával biztosítjuk.

A mintavételeknél kizárólag a vizsgálatot zavaró szennyezésektől ellenőrzötten mentes (lehetőleg műanyag: polietilén, polipropilén, stb.) mintavételi, mintatároló eszközöket használjunk.

A mintákat tartalmazó edényeket pontos, egyértelmű, olvasható azonosítókkal látjuk el.

2.2. Vizeletminta vétele biológiai expozíciós mutatók vizsgálatához

A biológiai expozíciós mutatók méréséhez a vizeletminta vétele az általános orvosi gyakorlatnak megfelelően ellenőrzött, tisztára mosott és szárított üveg vagy műanyag (polietilén, polipropilén) vizelet mintavételi edénybe történik. A vizelet fluorid (F-) vizsgálatok esetében csak fluoridmentes műanyag edények használhatók a mintavételekhez, mintatároláshoz. A vizsgálatok elvégzéséhez kb. 50-70 mL minta szükséges.

A vizeletmintát az úgynevezett középsugár módszerrel célszerű megvenni. A vizelet első részét hagyni kell kiürülni, majd a vizelet folyását megszakítva a középső részből kb. 50-70 mL-t kell a mintavételi edényben felfogni.

A mintát adó és egyben mintavevő személyt a mintavétel előtt részletes és világos mintavételi utasításokkal kell ellátni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mintavételi edényt és a mintát a mintavételi műveletek során óvják az elszennyeződéstől.

Ha a mintavételi edény nem alkalmas a minta szállítására és tárolására, akkor a vizsgálatokhoz szükséges vizeletminta mennyiséget öntsük át egy megfelelő, ellenőrzötten tiszta, légmentesen zárható mintatároló (szállító) edénybe.

A mintavételi/mintatároló edényeket egyértelmű, olvasható azonosítóval látjuk el.

A biológiai expozíciós mutatók meghatározásakor a mintavétel idejét a módosított 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelete 2. számú melléklete írja elő. [2. melléklet az 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelethez]

A fémeknél 1-2 esetben (pl.: kadmium meghatározása vérben és vizeletben, stb.) a mintavétel idejére nincs szigorú előírás.

A rendelet szerint a vizeletmintát általában a munkahét második felében, a műszak után, a 2-4 órát a hólyagban tartott vizeletből kell venni.

A vérmintákat is (ha a rendelet másképp nem rendelkezik) célszerű a munkahét második felében, és a műszak végén venni.

A vér cink-protoporfirin / HEM arány vizsgálata esetén, az eredmény csak 3-4 hónapos ólomexpozíció után történő mintavételkor alkalmas az expozíció mértékének becslésére (szűrésére).

2.4. Minták szállítása

Ha a mintavétel nem a vizsgálat helyszínén történt, akkor a mintákat a lehető legrövidebb időn (max. 24 óra) belül el kell juttatni a vizsgálólaboratóriumba.

A vérmintákat a légmentesen zárható mintavételi edényekben (eszközökben), 2-8 C°-on, napfény, mechanikai hatások, szennyezések kizárásával szállítjuk.

A vizeletmintákat, ha a mintavételi edény nem alkalmas (nem zárható légmentesen) a minta szállítására, akkor a vizsgálathoz szükséges vizelet mennyiséget ellenőrzötten tiszta, száraz, légmentesen zárható, a megfelelő azonosítóval ellátott műanyag edényekbe öntjük át. Ezután 2-8 C°-on (hűtőtáska), napfény, szennyezések, mechanikai hatások kizárásával a lehető legrövidebb időn belül (max. 24 óra) a vizsgálólaboratóriumba szállítjuk.

2.5. Minták tárolása

A biológiai expozíciós mutatók meghatározása céljából vett minták vizsgálatok előtti tárolásának körülményeit és idejét, az egyes expozíciós mutatók vizsgálati módszerei tartalmazzák.

A vérminták általában napfénytől elzártan, 2-8 C°-on kb. max. 1 hétig tárolhatók.

Szérumból történő vizsgálat esetén, a tárolás előtt a szérumot el kell választani a plazmától, és külön kell tárolni 2-8 C°-on, általában max. 1 hétig.

A biológiai expozíciós mutatók vizsgálatához vett vizeletminták napfénytől elzártan, 2 - 8 C°-on általában max. 1 hétig eltarthatók. Hosszabb tároláshoz a mintákat lefagyasztva, -20 C°-on kell tartani, sötét helyen.

2.6. Minták kezelésével kapcsolatos egészség- és munkavédelmi előírások

A biológiai expozíciós mutatók meghatározásához vett vér- és vizeletminták alkalmasak különböző fertőző betegségek átvitelére. Ezért kezelésük (mintavétel, szállítás, tárolás, vizsgálat, stb.) során be kell tartani a fertőző anyagokkal való munkavégzés munkavédelmi előírásait.

3. Melléklet

3.2. Melléklet (BU5.7.12/02-1.): Melléklet a „Mintavételi adatlap”-hoz foglalkozás-egészség-ügyi biológiai vizsgálatok kéréséhez.