Az influenza olyan heveny légúti megbetegedés, amelyet - ez különbözteti meg a többi heveny légúti megbetegedéstől - az orthomyxo vírusok családjába tartozó influenza vírus okoz.

Az influenza vírus által okozott járványokat már nagyon régóta ismerjük. Az első írásos feljegyzések még Hyppocratestől származnak, aki köhögéses járványokat követő tüdőgyulladásokról és egyéb típusú tünetekről számolt be.

Klinikai és járványügyi feljegyzések szerint hét influenza pandemia (világjárvány) fordult elő 1889-ig visszamenőleg. A virológiai vizsgálatok alapján ezeket a világjárványokat az influenza A vírus különböző szubtípusai okozták:

Az évszázad három utolsó világjárványát (1957, 1968, 1977) okozó vírusok Kínából származtak.
Az epidemiológiai adatok alapján az 1918-1919-es spanyol nátha járt a legnagyobb halálozással, kb. 50 millió ember halálát okozhatta világszerte, a halottak fele egészséges fiatal felnőtt volt. A halál a fertőzést követően néhány nap alatt bekövetkezett.

Az influenza vírusok antigén szerkezetük alapján A, B, és C csoportokba sorolhatók. Az A típusú törzsek súlyos megbetegedéseket, pandemiát, a B típusú influenza vírusok kisebb helyi járványokat okoznak. A C típusú influenza törzsek nem okoznak járványokat, az általuk okozott betegségek lefolyása általában enyhe felsőlégúti fertőzés formájában zajlik.

Az influenza vírus cseppfertőzéssel terjed. A vírussal fertőzött részecskék (partikulumok) a fertőzött személy köhögése, tüsszentése során kerülnek a levegőbe. Általában a nagyobb részecskéknek van fontos szerepük a fertőzés átvitelében. A levegőbe jutott váladékcseppekkel fertőzött tárgyak révén is terjed, emberről-emberre. Az influenza vírus túléli a kiszáradást, szobahőmérsékleten néhány napig is életképes. Kimutatták, hogy porban legalább 2 hétig fertőzőképes marad.

A vírusok a légutak nyálkahártyáján telepszenek meg, ott szaporodásnak indulnak, majd betörve a vérpályába a szervezet valamennyi sejtjéhez eljutnak. A nem fogékony sejtekről egy idő után leválnak, míg az érzékeny sejteken belül tovább szaporodnak. A vírusra különösen fogékonyak a légúti hámsejtek, leginkább ezekben a sejtekben fejtik ki káros hatásukat. A légzőrendszer hámsejtjeit elpusztítva megfosztják a szervezetet más egyéb légúti kórokozók elleni védekezés lehetőségétől (pl. Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Staphylococcus aureus).

Lappangási idő: 1-2 nap. Az A és B vírusok okozta influenza hirtelen, 38 oC fölé emelkedő lázzal kezdődik. Elesettség, háttáji, végtagi izomfájdalom jelentkezik. Gyakori a fejfájás, amely fénykerüléssel és szemkörnyéki, szemizmok fájdalmával jár. A légúti tünetek kezdetben enyhék lehetnek (torokkaparás, torokfájás, inproduktív, azaz száraz köhögés), később erősödnek, a köhögés súlyosbodhat és produktívvá válhat, a lágy és kemény szájpad, a garat vérbő lehet, a könnyezés erősödik, a kötőhártyán csekély lob alakulhat ki. Gyermekeknél émelygés, hányás is jelentkezhet. 2-3 nap múlva a heveny tünetek általában gyorsan eltűnnek, a láz megszűnik, bár a lázas állapot szövődménymentes esetekben is akár 5 napig tarthat. Gyengeség, verejtékezés és kimerültség még napokig, súlyos esetekben néha hetekig tarthat. Súlyos fertőzésben gyakori a légcsőhurut, tüdőgyulladás, amely néhány óra alatt is kialakulhat.

A megbetegedettek 1-2%-ában alakul ki szövődmény, ezek túlnyomó részét az influenza vírus okozza, valamint a vírushoz társfertőzésként társuló egyéb vírusok és baktériumok. Leggyakoribb a légzőrendszert érintő szövődmény (légcső-, hörgő-, tüdőgyulladás), gyerekeknél középfülgyulladás. Ezen kívül gyakoriak a szív-, érrendszert, gyomor-, bélrendszert, idegrendszert érintő különböző klinikai megjelenési formában jelentkező betegségek.

Specifikus és aspecifikus védekezést alkalmazhatunk.
Az aspecifikus védekezés a védekezőrendszer általános erősítése, vitaminban gazdag táplálkozás, megfelelő mozgás, friss levegőn tartózkodás. Járványos időszakban kerüljük a zárt tereket, tömeget.
A specifikus védekezés hatékony módja az évenkénti védőoltás. Az évenkénti oltások azért indokoltak, mert a vírus genetikailag igen változékony, évente új szubtípus variánsok jelennek meg, ennek megfelelően minden évben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tesz javaslatot a legyártandó oltóanyag összetételére, az aktuálisan alkalmazandó influenzavírus törzsekre.

Az influenza elleni oltásnak elsősorban az a célja, hogy egyéni védelmet biztosítson.
A betegség súlyosan, gyakran szövődménnyel zajlik krónikus tüdő-, szív- és vesebetegségben, immunkárosodásban (immunhiány vagy orvosi kezelés miatt kialakult immungyengeség), cukorbetegségben szenvedőknél, tartósan szalicilátot szedők között életkortól függetlenül. Veszélyeztetettek ezenfelül a 60 éves kor felettiek is.
Súlyos lefolyású lehet az influenza a szociális és egészségügyi intézményekben tartósan ápolt bármely korú személyek körében. A veszélyeztetett kor-, illetve népességcsoporton kívül fontos, hogy azok is védőoltásban részesüljenek, akiknek a mindennapi munkából történő kiesése érzékenyen érintené a társadalmat vagy az adott szolgáltatást (pl. pedagógusok, közlekedésben dolgozók, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi szervek dolgozói, postai dolgozók).
A rizikócsoportba tartozó lakosok számára a háziorvosi rendelőkben ingyenesen igényelhető a védőoltás.

Az influenza vakcináció optimális ideje (a betegség hazai szezonalitását, járványos megjelenését figyelembe véve) október-november. Különösen fontos a vakcináció időben történő megkezdése azon gyermekeknél, akiknél 2 dózis beadása szükséges, tekintettel arra, hogy a két oltás közötti időintervallum minimum 4 hét. A hazai ingyenesen hozzáférhető Vaxigrip Junior oltóanyag a 6-35 hónapos gyermekeknek ajánlott.
A felnőttek és azon gyermekek esetében, akik korábban is részesültek influenza elleni védőoltásban az aktuális oltást követően a védettség 2 hét múlva alakul ki, amely több hónapon keresztül tart az oltóanyagban lévő influenza vírus törzsekkel szemben.
Azon gyermekek esetében, akiknél a 2 oltásból álló immunizáció szükséges, a védettség megfelelő szintje a második oltást követően két hét múlva alakul ki.
Az oltások elvégzéséről az oltottakat egyéni dokumentációval is el kell látni. A 14 éven aluliak esetében a „Gyermekegészségügyi Kiskönyv”-be, 14 év felettiek esetében pedig a „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésű oltási könyvbe kell rögzíteni az oltás beadását.

Az oltási reakciók a védőoltást követően meghatározható időn belül felléphetnek - enyhe, átmeneti, néhány nap alatt spontán megszűnő tünet, elváltozás -, maradandó károsodást nem okoznak.
Helyi oltási reakcióként jelentkezhet fájdalom, bőrpír, duzzanat, mely tünetek 2 napon belül megszűnnek.
Általános tünetek: hőemelkedés, ritkán láz, rossz közérzet, fejfájás, fáradtság érzés, izomfájdalom. Többnyire azoknál jelentkezik, akik nem találkoztak az adott vakcina influenza törzseivel (fiatal felnőttek, gyerekek). A tünetek a vakcinációt követően 6 órán belül jelentkeznek és néhány nap alatt megszűnnek.
Fontos, hogy amennyiben bármilyen helyi vagy általános reakció kialakul az oltottnál, jelezze az oltóorvosnál, akinek kötelezettsége a reakciót regisztrálni és jelenteni a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv felé.

Az oltás nem adható annak, akinek az oltóanyag bármely összetevőjével szemben (tojás, alumínium stb.) allergiás reakciója ismert vagy akinél az előzőleg kapott influenza elleni oltás heves, allergiás reakciót váltott ki.