Nemzetközi oltóközpont

Külföldre utazók tájékoztatása, és védőoltása az ambulancián történik. Tanácsadásra és védőoltásra a megadott rendelési időben van lehetőség. Bejelentkezni nem kell.


Rendelés helye és ideje:
 
Győr- Moson-Sopron Megyei kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
Győr, Jósika u. 16. (Tel: 96/513-721, 96/513-722,96/513-759)
hétfő 11:00 – 15:00

A nemzetközi oltással kapcsolatos tevékenység során előzetesen tájékozódunk az utazás céljáról, időtartamáról, az ellátás és elszállásolás körülményeiről, az utazó jelenlegi és megelőző egészségi állapotáról, amely információkat egy kérdőív kitöltetésével dokumentálunk. Az adatok alapján döntés születik arról, hogy milyen védőoltást ajánlunk illetve, hogy szükség van-e kötelező védőoltásra. A tervezett utazás előtt egy-két hónappal célszerű megbeszélni a szükséges teendőket.

Utazás kapcsán felmerülő, védőoltással megelőzhető betegségek:

Az oltási tanácsadásnak egyszeri díja van, az oltóanyagok ára darabonként 5-10000 Ft. A diftéria, poliomyelitis és tetanus esetenként szamárköhögés valamint a kanyaró, rózsahimlő és mumpsz (MMR) ellen kombinált oltóanyag áll rendelkezésre. Hepatitis A és B elleni védőoltás is lehetséges kombináltan. A malária megelőzésére szolgáló gyógyszerek vénykötelesek, oltóközpontban fel tudjuk írni őket, majd gyógyszertárban kiváltandók. Egyes, ritkábban alkalmazott oltóanyagot is vényre írunk fel. A kiváltott oltóanyagokat oltási díj ellenében adjuk be (1000 Ft/ oltás).


A védettség általában 1-2 héttel a védőoltás beadása után alakul ki. A hepatitis B és a kombinált hepatitis A+B oltásból a megfelelő védettség kialakulásához két oltás szükséges az utazás előtt, 1 hó időközzel.

Oltás utáni reakció:

Az oltást követő leggyakoribb helyi és általános reakciók:

  • fájdalom,
  • duzzanat,
  • az oltás helyén jelentkező bőrpír,
  • rossz közérzet,
  • hőemelkedés, esetenként láz,
  • ingerlékenység

A jelenleg alkalmazott oltóanyagok általában enyhe reakciókkal járnak, melyek kezelés nélkül is megszűnnek.

Az oltási reakciók többsége az oltást követő 1-2 napon belül jelentkezik. Kivételt képeznek az élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyagok, ahol az oltási reakció 10-14 nap körül várható.  (bárányhimlő, kanyaró-rózsahimlő-mumpsz, sárgaláz elleni oltások).

 

Utazás kapcsán felmerülő egyéb betegségek:

 

Egészségügyi csomag - Elsősegélynyújtás utazóknak - Utazás és terhesség - Utazás és krónikus betegség

 

Sárgaláz

 

Sárgaláz A sárgalázat okozó vírus szúnyogcsípés során kerül az emberi szervezetbe. A betegség az egyenlítő mentén elhelyezkedő országokban fordul elő. A fertőzött övezetben lévő országok a beutazáshoz megkövetelhetik a védőoltást.

A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.

Különösen kockázatos területek: trópusi - és szubtrópusi területek, Afrika középső része és Dél - Amerika északi országai.

A jelenleg használatos élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és élethosszig tartó védelmet biztosít.

Hepatitis A (vírusos májgyulladás „A” típus)

A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A vírus hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

A betegség néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi.

Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb.

Két oltás szükséges: 0. és 6. hónapban. Az első oltás után 10-14 nappal alakul ki a védettség, ami kb. 6-12 hónapig marad fenn, a második oltás után tartós védelem alakul ki.

Hepatitis B (vírusos májgyulladás „B” típus)

A hepatitis B vírus a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében mutatható ki.

A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében közös fecskendő használatával, tetoválással,   fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúrával, testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó).

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója. Az egész világon elterjedt a betegség.

A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb.

A védettség kialakításához három oltás szükséges: 0., 1., 6. hónapban, a második oltást követően kb. egy héttel egy rövidebb, majd a harmadik oltás után tartós védettség alakul ki a fertőzés ellen.

A kombinált hepatitis A+B védőoltásból hasonlóan két oltás szükséges az út előtt, egy hónap időközzel, majd egy fél év múlva emlékeztető oltás a tartós védettség kialakulásához.

Hastífusz

Kórokozója a Salmonella typhi nevű baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Rossz közműellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik.

A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: a láz ellenére jellegzetesen alacsony pulzusszám, fejfájás, influenzaszerű tünetek kísérik. Súlyos esetekben szív, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.

Az oltást követően a védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges, ami 3 évig marad fenn.

 

Diftéria (torokgyík)

A beteg ember cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével terjeszti a betegséget okozó baktériumot.

 

Betegségre jellemző a láz, nehezített légzés, rekedt köhögés, nyirokcsomó-duzzanat és a mandulákon látható jellegzetes szürkés felrakódást. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi fertőzést. Szövődményként a baktérium által termelt toxin szívizom és ideggyulladást, bénulást okozhat. Elsősorban a gazdaságilag elmaradt országokban fordul elő.

 

Az oltást követően a védettség kialakulásához kb. 7-10 nap szükséges, ami 10 évig marad fenn.

Tetanusz (merevgörcs)

Kórokozója elsősorban földdel szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a szervezetbe. Tetanuszfertőzésre gyanús sérülések lehetnek: mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás.

A baktérium erős toxinjával károsítja az idegrendszert, izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a szájzár) és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak halált.

Sebfertőtlenítés: Fontos a megelőzésben a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg,  szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad. 

Az oltást követően a védettség kialakulásához kb. 7-10 nap szükséges, ami 10 évig marad fenn.

Poliomyelitis (gyermekbénulás)

A poliovírust a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át. A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.

Az oltást követően a védettség kialakulásához kb. 7-10 nap szükséges, ami 10 évig marad fenn.

Meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás)

A betegséget okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.

Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaud-Arábiában (a mekkai zarándokok között) is előfordulnak járványok. Ezekre a területekre ajánlott az oltás. Ajánlott az oltás továbbá azoknak a fiataloknak, akik tanulni mennek. (egyetem, kollégium) bármelyik országba, mert a fiatalok közösségében nagyobb a kockázata a fertőzésnek.

Az oltást követően a védettség kialakulásához kb. 7-10 nap szükséges. Egy oltás után tartós védettség alakul ki.

Malária

A malária szúnyog közvetítette, protozoon okozta megbetegedés.

A betegség vezető tünete a szakaszos lázmenet. A láz felszökését borzongás, hidegrázás, izom-ízületi fájdalom előzheti meg. A láz igen magasra (40-41 fokra) is felmehet, majd néhány óra múlva bőséges izzadás kíséretében magától elmúlik. A beteg láztalan időszakában akár teljesen panaszmentes is lehet. A trópusokon való tartózkodás alatt illetve azt követően minden lázas állapot maláriának tekintendő, mindaddig, amíg annak lehetőségét szakorvos a megfelelő módon ki nem zárta.

Megelőzés:
A szúnyogok kirajzásának időpontjában (este 20 és hajnali 2 óra között) lehetőleg ne tartózkodjon a szabadban. Használjon speciális szúnyogriasztót. Ha az ajtókon, ablakokon nincs szúnyogháló, aludjon szúnyogháló alatt, amit érdemes impregnálni permethrinnel, deltamethrinnel. A megelőzés másik lehetséges módja a kiutazás előtt megkezdett és a hazaérkezést követően is folytatott gyógyszeres megelőzés. A kórokozók elterjedése és gyógyszerérzékenysége szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) országonként tesz javaslatot a malária ellenes szerek vonatkozásában. A WHO javaslatát valamint az utazó egészségi állapotát (egyéb gyógyszerek, krónikus betegségek) figyelembe véve a Nemzetközi Oltóponton személyre szóló javaslatot kap a megelőzési lehetőségről.

Stand-by – sürgősségi – kezelés:
Hosszú külföldi tartózkodás, gyógyszer-érzékenység, allergia, speciális foglalkozás vagy tevékenység esetén, ha a megelőzésre alkalmazandó gyógyszer szedése nem ajánlott, vagy az utazó elutasítja azt, öndiagnózis és sürgősségi “stand by” kezelés ajánlható fel. Lázas betegség és maláriára utaló tünetek esetén az egyébként megelőzésre használatos malária gyógyszert emelt dózisban kell bevenni. A stand-by kezelés nem helyettesíti a mielőbbi orvosi vizsgálatot és a kezelés szakszerű befejezését.

Trópusról hazaérkező lázas betegeknél a malária gyanúját mindig ki kell zárni, akkor is, ha megelőzésre gyógyszert szedett az illető. Malária kialakulására a hazaérkezést követő 8. naptól akár egy évig is lehet számítani!

Dengue láz (csonttöréses láz)

A betegséget egy vírus okozza, melyet emberről emberre szúnyog visz át csípésével.

Jelenleg a legnagyobb járványügyi problémát Közép - Amerika és Délkelet Ázsia országai jelentik.

A betegség hirtelen magas lázzal, izületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel.

Kezelés: Lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. Aspirin (szalicilát) adása kerülendő. El kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel.

Megelőzés: Védőoltás nincs. Ezek a szúnyogok a malária terjesztőjével ellentétben - főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban. A szúnyog csípésétől kell óvakodni. A bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.

AIDS: szerzett immunhiányos betegség

A betegséget okozó vírus (HIV) a fertőzött ember vérével, nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival és eszközökkel, valamint anyatejjel vihető át. Utazók számára az alkalmi szexuális kapcsolat jelenti a legnagyobb veszélyt. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található.

A HIV elterjedtsége: A kórokozó elterjedése változatos és jelenleg is változó a Földön. Afrikában, Kelet- és Dél - Ázsiában, Közép- és Dél-Amerika egyes országaiban főleg nemi betegségként terjed. A női lakosság fertőzöttsége igen magas. A szexuális szokások, a szexipar és a turizmus kedvez a betegség terjedésének. Az alkalmi nemi kapcsolat veszélye a nemi betegségek és az AIDS tekintetében 200x nagyobb, mint a malária veszélye. A fertőzöttek 90%-a nem tud betegségéről, felismerésük csak az AIDS stádiumban történik!

A betegség védőoltással nem előzhető meg, kizárólag biztonságos szexuális kapcsolatot létesítsen!

Utazók hasmenése

A célországtól függően átlagosan a turisták 50%-ában alakul ki legalább egy alkalommal hasmenéses megbetegedés.

A kockázat szempontjából az országokat 3 fő csoportra lehet osztani:
  • alacsonyabb rizikó: Észak-Amerika, Ausztrália, Japán – a kialakulás gyakorisága 10% alatti
  • közepes: Kelet-Európa, volt Szovjetunió, Karib-tengeri szigetek, Izrael, Dél-Afrika, Kína – a kialakulás gyakorisága 15-20% körüli
  • magas: afrikai országok, Délkelet-Ázsia, Közép-Kelet, latin-amerikai országok – az előfordulás gyakorisága 50% körüli

Általában a megérkezés után 2-3 nappal jelentkezik, enyhe lefolyású betegség. A megbetegedettek 1%-a kerül kórházba. (A kórházba kerülés további veszélyekkel jár, mert az ún. fejlődő országok számos korházában nem megfelelő az ellátás és az odakerült beteg ki van téve annak, hogy a nem steril eszközökkel végzett beavatkozások (pl.infúzió) további fertőzéseket eredményeznek (hepatitis, HIV).

Az utazók hasmenésének legfontosabb oka valamilyen fertőzés. Toxikus ételek (halak, gombák) fogyasztása viszonylag ritkábban fordul elő. A fertőzések átvitelében elsősorban az ivóvíz és a nem megfelelően hőkezelt vagy újramelegített ételek, valamint a hámozatlan gyümölcsök játszanak fontos szerepet.

A fertőzés megelőzése érdekében az alábbi szabályokat kell betartani:

  • Óvakodjon az utcán árult ételektől!
  • A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan meg kell tisztítani fogyasztás előtt folyóvízzel, majd fertőtlenítő szerrel (neomagnolos víz), ill. meg kell hámozni!  Elsősorban jól átsütött, jól megfőzött ételeket fogyasszon!
  • Biztonságos, palackozott vizet igyon, használja azt fogmosáshoz is!
  • A korokozók túlélnek jégkockában, és így a jégkockával fogyasztott italok is közvetíthetik a fertőzéseket, még a jelentős alkohol tartalmúak is (whisky, tequila)!

Kezelés: Nagyon fontos az elvesztett folyadékmennyiség pótlása. Kisgyermekek és időskorúak igen érzékenyek a folyadékveszteségre, ami súlyos esetekben életveszélyes is lehet.

Nagy mennyiségű folyadékveszteség esetén szükség van az elvesztett ionok, só pótlására is. Erre javasolt „oralis rehidráló oldat”-ot vinni, ami a háziorvossal felíratható.

Az elvesztett ionok pótlására izotóniás oldatot készíthet: 1 liter vízből, 1 teáskanál sóból és 4 teáskanál cukorból.

Enyhe lefolyású betegségekben a székürítés gyakorisága csökkenthető olyan szerekkel amelyek a fertőzés ellen is hatnak (Smecta, bismuth subsalicylate). Nem kell feltétlenül törekedni a hasmenés megszüntetésére, inkább ürüljenek ki a kórokozók. Bélmozgás gátló (Imodium, Reasec) szereket csak indokolt esetben szabad alkalmazni.

Egészségügyi csomag

Mi legyen az egészségügyi csomagban utazáskor?

Tartalmát az utazó kora, neme, az utazás célja, tartama és komfortfokozata határozza meg. Az alapkészlet egyénileg állítható össze és a célország adottságainak megfelelően bővíthető. Biztosítás megkötésekor az egészségügyi ellátásról, a kórházi és - szükség esetén - a hazaszállítási feltételekről is érdemes tájékozódni. Az alábbiakban a legfontosabb tüneti szereket, elsősegélynyújtó készlet darabjait és hasznos apróságokat gyűjtöttük össze, mely az utazás alkalmával szükséges lehet. A készenléti táskák tartalmát a lejárat alapján fel kell frissíteni! Tartós gyógyszerelésre szorulók tartaléktablettát is tegyenek a csomagba!

Egészségügyi csomag     

Láz és fájdalomcsillapító
Görcsoldó
Hasmenés tüneti szerei:

  • Orvosi szén,
  • Székletfogó
  • Sópótló

Hashajtó
Hányáscsillapító
Orrcsepp
Savlekötő
Allergia elleni krém
Rovarriasztó
Malária elleni gyógyszer (ha szükséges)
Vízfertőtlenítő

Elsősegélynyújtó doboz tartalma

Sebfertőtlenítő
Sebtapasz
Steril mullpólya
Steril mullap
Rugalmas pólya
Biztosítótű
Csipesz

Hasznos apróságok
Hőmérő
Kis tükör
Füldugó
Tisztító kendő
Bicska (Swiss knife)
Felfújható nyakpárna
Kontaktlencse tisztító folyadék Ajakbalzsam
Ajakbalzsam
Óvszer  

Elsősegélynyújtás utazóknak

Sebellátás

A seb megtisztítása és fertőtlenítése: bő vízzel mossuk le, így a szennyező anyag eltávolítása mellett a vérzést is csillapítjuk. Távolítsuk el a sebbe került idegen testet, előzzük meg a fertőzést jód tartalmú fertőtlenítővel. A Betadin oldat felületes és mély sebek kezelésére egyaránt alkalmas, nem csíp!

  • Kötözzük be steril sebkötözővel.
  • Erős vérzésnél steril nyomókötésre van szükség. Távolítsuk el az ékszereket (gyűrűket) a betegről
  • Minden harapott sebet, még a jelentéktelennek tűnőt is orvosnak kell véglegesen ellátni a veszettség és a tetanusz veszélye miatt.
  • Mély, szúrt sebeket 6 órán belül mutassunk meg orvosnak! A hason vagy mellkason lévő szúrt sebek esetében a beteget helyezzük nyugalomba. A mellkasi sérültet félig ülve, a hasi sérültet hanyatt fekve, felhúzott lábakkal helyezzük el. Haladéktalanul hívjunk mentőt!
  • Égett sebet tartsunk hidegvíz alá, fedjük le sterilen. Szükség lehet fájdalomcsillapításra. A kiterjedt és mély égéseket kórházban kell kezelni.
  • Törés, ficam: a fájdalmas, duzzadt végtagot a legkevésbé fájdalmas módon kell rögzíteni. Ha csak lehet, a szállítást bízzuk a mentőkre!

Komplikált sérülések

  • Nyílt törések környékét fertőtlenítsük, kötözzük be steril kötszerrel és helyezzük a beteg testrészt nyugalomba.
  • A megnyílt testüregeket (has, mellkas), azonnal fedjük le sterilen, ha nincs más kéznél, akár egy frissen vasalt tiszta lepedővel. Hasi sérülteknél, ha a belek is kilátszanak, azokat ne próbáljuk visszahelyezni!
  • Idegentest behatolása esetén az eltávolítást erőltetni (pl. horog, kampó stb.). Fertőtlenítés után azonnal vigyük a sérültet sebészetre!
  • Kullancsot könnyen kiemelhetünk csipesszel, az állat kintmaradt testrészének csavaró, húzó elforgatásával.
  • Érsérüléseknél (spriccelő seb) nyomókötést alkalmazzunk. Ha a sérülés artériát érint (nyak, felsőcomb és felkar), legjobb, ha az eret ujjunkkal az alatta levő csontra rászorítjuk, amíg az orvos vagy a mentő megérkezik.

Repülőút, mélyvénás trombózis veszélye

A mélyvénás trombózis nagyon súlyos, de szerencsére ritka következménye a hosszú 3-4 órát meghaladó - repülőútnak.  Ilyenkor, a hasban és az alsóvégtagokban lassul a vérkeringés, az érfalakon vérrögök képződhetnek, melyek akár teljes érelzáródást is okozhatnak. Az utazást követő pár óra múlva jelentkeznek a trombózis típusos tünetei: lábfájás, feszítő érzés, duzzadás. A leszakadt érrögök megakadhatnak a tüdőben és tüdőembóliát okozhatnak. A tüdőembólia súlyos életveszélyes állapot, mely hirtelen alakul ki, nehézlégzéssel, erős mellkasi fájdalommal és köhögéssel jár.

A mélyvénás trombózis kialakulását elősegítő tényezők a következők:

  • több órás kényszeres ülőhelyzet (repülőn, buszban, autóban),
  • a levegő alacsony nedvességtartalma (a repülőgép utasterében igen száraz a levegő), mely a szervezet kiszáradásához, a vér besűrűsödéséhez vezet,
  • túlzott kávé és alkoholfogyasztás (vizelethajtó hatása miatt szintén a vér besűrűsödését eredményezi).

Az egyéni érzékenység a hajlamosító tényezőktől is függ

  • 60 év feletti kor,
  • túlsúly
  • terhesség, a szülést követő első két hónap
  • fogamzásgátló tabletta szedése
  • előző érelzáródás
  • Leiden faktor jelenléte (öröklődő hajlam a trombózisra)
  • keringési - légzési megbetegedés,
  • daganatos betegség,
  • friss sérülés vagy műtét utáni állapotok
  • visszér-betegségekre való hajlam.

Különösen veszélyeztetettek azok, akiknél a fentiek közül 3 feltétel adott.

Mit tegyünk a megelőzés érdekében?

Akiknél a fenti hajlamosító tényezők közül legalább 3 jelen van, beszéljék meg a megelőzés módját kezelőorvosával. Általában kis adagú aszpirin (100 mg/nap), vagy heparin hatású injekció adását szokták javasolni.

Mindenki számára hasznos javaslatok a lábdagadás megelőzésére:

  • óránként álljon fel, sétáljon, nyújtsa, hajlítsa, feszítse végtag és nyakizmait,
  • fogyasszon elegendő folyadékot (szénsavas italok kerülendők),
  • kerülje az alkoholt és a túl sok kávét, kólát, sört (szénsavas italokat),
  • vegyen fel rugalmas, legalább térdig érő gyógyharisnyát.

A trombózisban szenvedők 5% -a, a közelmúltban történt hosszú, 6 órát meghaladó utazásról számolt be. Ne felejtse, a repülés után akár hetekkel is jelentkezhetnek a trombózis tünetei!

Hőguta

A meleg klímával kapcsolatos betegségek: a túlhevülés, hőguta

A meleg ellen szervezetünk párologtatással (izzadással) védekezik. A tartós izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár. A vér besűrűsödik, ami megterheli a vese és a szív munkáját. Ha magas a levegő páratartalma, a bőrről nem tud elpárologni a veríték és a szervezet túlhevülhet.
A folyadékhiányt fokozhatja még az egyidejű megerőltető mozgás, a felgyorsult légzés, a hányás és a hasmenés is. Szívbetegeknél, magas vérnyomásban-, pajzsmirigy túlműködésben és dohányosoknál hamarabb jelentkezik a keringési zavar!
A folyadékhiányos állapot tünetei: a gyengeség, hányinger, fejfájás, szédülés és a kis mennyiségű sötét vizelet. Súlyosabb esetben zavartság, eszméletvesztés, sokk léphet fel.
Hogyan tudja az izzadással elvesztett folyadékot és sókat pótolni?
  • mindig több vizet igyon, mint amennyit kíván, a szomjúság nem jelzi a valódi folyadékszükségletet
  • fogyasszon sós rágcsálnivalókat, erősebben sózza ételeit,
  • igyon izotóniás, un. energiaitalokat, vagy gyógyszertári készítményeket: Normolyt, (külföldön Oral Rehydration Solution) 
  • izotóniás oldatot készíthet: 1 liter vízből, 1 teáskanál sóból és 4 teáskanál cukorból
  • kerülje a koffeintartalmú italokat és az alkoholt vízhajtó hatásuk miatt!

A hő okozta rosszullét: hőguta

A szervezet hőszabályozó rendszerének összeomlását jelzi, ha az izzadás hirtelen megszűnik, a bőr kipirul, erős szívdobogásérzés lép fel, a légzés zihálóvá válik. Az idegrendszer károsodását jelzi a zavart tudat és a bizonytalanná váló mozgás. A test hőmérséklete elérheti a 43-44 C fokot, ami már az életet veszélyeztető állapot.
Teendők túlhevülés esetén:
  • el kell kezdeni a test hűtését: árnyékos helyen, nyugalomba kell helyezni a beteget,
  • felesleges ruháitól meg kell szabadítani, vizes ruhával áttörülni, esetleg nedves lepedőbe csavarni,
  • legyezővel, ventillátorral lehet még hűteni,
  • eszméletnél lévőkkel gyakran, kis mennyiségű folyadékot és izotóniás oldat kell itatni.
Aklimatizálódás: a szervezet fokozatos hozzászoktatása a megterheléshez
Az egészséges emberi szervezet néhány nap alatt alkalmazkodik a magas hőmérséklethez.
A trópusi klímához való alkalmazkodást elősegíti a megfelelő öltözködés (szellős, pamut holmi), táplálkozás (könnyű, kis mennyiségű étel, az alkohol kerülése) és életmód (déli szieszta). Már otthon elkezdhetjük hozzászoktatni szervezetünket a meleghez forró fürdőkkel és szaunázással.

Hidegártalom

A hideg okozta ártalmak: lehűlés, fagyás

Hideg hatás leggyakrabban a magas hegyekben történő túrázáskor, sportoláskor, hosszabb ideig vízbe merüléskor (úszás, vízi-baleset), ittas állapotban, hiányos öltözékben az utcán való elalvás esetén érheti az embert.  A lehűlést gyorsítják a szél és a nedves környezet (átázott ruha, cipő), a kimerültség és éhség.
Hogyan védekezhetünk a lehűlés ellen?
  • az időjárásnak megfelelően kell öltözni,
  • vízisportot űzők védőruházatot viseljenek, 
  • az öltözés rétegesen legyen, ne legyen szoros és ne műszálas anyagból készüljön,
  • elhagyatott területen ne túrázzon egyedül, vagy legyen kapcsolata mentőegységgel, 
  • vigyen magával a hátizsákban cukrot és innivalót!
Milyen tünetekre kell figyelni?
Az első tünet a hidegségérzet, remegés, égő fájdalom a kiálló testrészeken, zsibbadás és érzéskiesés. A bőr elfehéredik, majd kipirul vagy lilává válik. Hólyagok jelenhetnek meg, hasonlóan az égési sérülésekhez. Ha az egész test lehűl, a szívműködés lassul, az agy vérellátása romlik, aluszékonyság, majd eszméletvesztés lép fel.

Magassági betegség vagy "hegyi betegség"

Az emberi szervezet működéséhez oxigénre van szükség. 2500 méterrel a tengerszint felett a levegő oxigéntartalma csökken.
A magassági betegség tünetei:fejfájás, gyengeség, szédülés, súlyosabb esetben légszomj, aluszékonyság, az ítélőképesség elvesztése. Keringési zavar következtében tüdővizenyő, agynyomás-fokozódás léphet fel. Súlyos idegrendszeri szövődmény az eszméletvesztés, majd kóma, mely gyakran visszafordíthatatlan és halállal végződik. A tünetek a magaslati régiókon való tartózkodás során, de gyakran az azt követő 48 óra múlva jelentkeznek.
A tünetek enyhítése:
  • a beteg kerüljön alacsonyabb tengerszint feletti magasságra
  • Fájdalomcsillapító (paracetamol, aszpirin) fejfájás ellen
  • Orvosi javaslat alapján: vizelethajtó vagy szteroid adható
A magassági betegség megelőzése:
  • Az emelkedés naponta ne haladja meg a 600 métert
  • Az első éjszakát ne töltse 2500 méter felett!
  • Enyhe tünetek jelentkezésekor is térjen vissza éjszakára az előző ponthoz!
  • Legyen pihenési idő, hogy a szervezet hozzászokjon az alacsonyabb oxigén koncentrációhoz!
  • Az első napokban fizikailag kevéssé terhelje magát!
  • Magas szénhidrát tartalmú ételek csökkentik a tüneteket.
  • Alkohol, nyugtatók, altatók a légzőközpont ingerlékenységét csökkentik, így fokozhatják a magassági betegség előfordulását.

Utazás és terhesség

Utazással kapcsolatos tanácsok terheseknek

  • Repülőút előtt nőgyógyászati vizsgálat javasolt (erről rövid angol nyelvű igazolás szükséges lehet)!
  • Általánosan érvényes, hogy a 36. terhességi hét fölött légitársaságok visszautasíthatják a szállítást!
  • Útlevélben kis kártyán szerepeljen a vércsoport és egyéb betegségekről szóló információ!
  • Hosszú repülőút alatt óránként 10 percet sétáljon!
  • Ivóvíz fertőtlenítésére jódot nem használhat terhes nő!
  • Tájékozódjon a legközelebbi kórház címéről és telefonszámáról
  • Kössön olyan biztosítást, ami a hazaszállítását is tartalmazza!
  • Az antibiotikumok így az antimaláriás szerek is átjutnak a magzatba. Ezek közül - pl.: a Lariam, Doxycyclin - szedése nem javasolt.
Oltások:  Néhány oltóanyagban gyengített élő baktérium vagy vírus van. Ezek a szervezetben szaporodnak, így alakítanak ki immunológiai védelmet. A terhesség első három hónapjában ilyen oltóanyagok adása ellenjavallt. A későbbiekben is mérlegelni kell, hogy a fertőzés veszélye vagy az oltás esetleges reakciója jelent-e nagyobb kockázatot. Több szempont figyelembevételével, orvosi javaslatra történik a védőoltások és a malária megelőzése terhes nőknél.

Tervezett terhesség előtt két hónappal nem adható élő vakcina és bizonyos malária elleni tabletta szedése sem javasolt.
 

Utazás és krónikus betegség

Krónikus betegségben szenvedők utazása

Bármilyen krónikus betegségben szenved az utazás előtt konzultáljon háziorvosával!
Hordjon magánál orvosi pecséttel ellátott igazolást a betegségről, lehetőleg angol, vagy az adott ország nyelvén.