A munkavállalók egészségének és biztonságának garantálása munkáltatói kötelezettség. Ennek érdekében ismerni kell a munkavégzésből adódó és a munkakörnyezetből származó megterhelést, a munkavállaló munkakapacitását, a várható igénybevételt. Ez esetenként pontos számítással, máskor becsléssel határozható meg.

A kockázatbecslés célja képessé tenni a munkáltatót arra, hogy hatékony intézkedéseket hozzon a foglalkozási kockázatok elkerülése de legalábbis tűrhető szintre történő csökkentése érdekében.

Feladatok:

• veszélyforrások, kockázatok feltárása és megismerése
• a kockázat mértékének meghatározása méréssel vagy becsléssel
• a nem hatásos (káros) kockázati szint ismerete
• intézkedések a kockázati szint csökkentésére
• a kockázat mértékének ismételt meghatározása
• az újonnan meghatározott kockázat értékének összehasonlítása a határértékkel ill. az első alkalommal becsült kockázat mértékével

A kockázatbecslés a munkavállalók munka közbeni egészségi és biztonsági kockázatainak értékelési folyamata, amely a munkahelyen jelen levő veszélyeket és azok megvalósulását meghatározó körülményeket számszerűsíti vagy minőségileg meghatározza.

A kémiai kóroki tényezők kockázatának értékelési folyamata a jogszabályban rögzített négy szakaszból áll:

I.Veszélyazonosítás

• kockázati források megkeresése, meghatározása, veszélyük meghatározása: kóroki tényező (vegyi anyag, por stb.) és az általa okozott lehetséges egészségkárosodás
• az elhanyagolható és a lényeges károsító veszélyek meghatározása; az elhanyagolható mérték indokolása
• veszélyeztetett munkavállalói csoportok (munkakör, létszám) meghatározása
• tömeges foglalkozási betegség előfordulhat-e?

II. Veszély jellemzés (kémiai kóroki tényezők esetében a dózis-hatás összefüggés)

Irodalmi adatok ill. Biztonsági Adatlapok alapján

III. Expozíció mérés vagy becslés a lényegesnek minősülő kockázati tényezők tekintetében.

A határértékkel szabályozott kockázati tényezők esetében kötelező a kvantitatív meghatározás.

• a koncentrációk meghatározása vagy becslése
• az expozíció előfordulásának gyakorisága
• az expozíciós idő hossza

IV. A kockázat jellemzése

• a mért koncentrációknak a határértékkel vagy a NOAEL értékkel történő összehasonlítása
• a következtetések levonása

A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül ezért a munkáltató ezt a feladatot jogszabályban meghatározott munkavédelmi ill. bányászati valamint munkaegészségügyi (foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan, népegészségtan) szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.