A magyar népesség lesújtó egészségi állapota ismert.

Néhány példát kiragadva, a tartós egészségromlás, a kiemelkedően magas és korai halálozás, a férfiak „legrövidebb várható élettartama” kedvezőtlenül befolyásolja a hazai lakosság életkilátásait és teljesítőképességét. A rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya is rendkívül kedvezőtlen, a szív és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25%-os gyakorisággal. A rokkantsági statisztika alapján, az elmúlt 25 évben a rosszindulatú daganatok miatt „rokkantosított” betegek aránya 100%-al emelkedett, a „rokkantosítási” feltételek szigorítása ellenére. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk, s joggal tehetjük fel a kérdést, miért halunk, és miért nyomorodunk meg rákban ennyien, vannak e kitörési pontok és melyek azok.

Magyarországon a daganatos megbetegedések különlegesen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek.

2002. elején látott napvilágot a lyoni epidemiológiai és kutatási központ (Unit of Descriptive Epidemiology, International Agency for Research on Cancer, Lyon) részletes összeállítása, amely 38 ország idevágó adatait foglalta egységbe. Az országokat az ENSZ által meghatározott 4 régióra osztották, hazánk a Kelet-Európai csoportba került.

A mortalitási (halálozási) adatokat az ország-jelentések alapján a WHO szolgáltatta, míg az incidenciák(az évi új megbetegedések száma) a nemzeti és európai rákregiszterekből származtak, illetve szükség szerint becslések és matematikai modellek segítségével alakították ki őket, „korstandardizált” elvek alapján. Az elemzésekből megállapítható, hogy Európában 1995-ben 1,6 millió ember halt meg rosszindulatú daganatos megbetegedésben, s bár az adatok jelentős egyenlőtlenséget mutatnak, az arányok Kelet-Európában általában magasabbak, különösen Magyarországon. Az európai halálozási gyakoriságot a tüdőrák vezeti, amely az össz-halálozás 20%-a, amelyet a vastag- és végbélrák, gyomorrák, valamint az emlőrák követ. Férfiaknál a tüdőrák a listavezető, míg nőknél az emlőrák. Az évi új bejelentett európai esetek száma – az incidencia – 2,6 milliónak bizonyult 1995. folyamán, amely a világ össz-adatainak 25%-a. A férfiaknál Nyugat- Európa vezet, kivételt képez Ausztria. Ezt követi Kelet-Európa, a legalacsonyabb az arány Észak-Európában.