Ajánljuk mindazoknak, akik szívügyüknek tekintik a gyermekek egészséges fejlődését, függetlenül attól, hogy ők maguk dohányoznak, vagy sem.

Magyarország - összehasonlítva a világ bármely más országával - a szenvedélybetegségek előfordulási gyakorisága terén (dohányzás, alkohol, kábítószer) sajnos az "élmezőnyben" található, különösen igaz ez a dohányzásra vonatkozóan. Tekintettel a népesség összes dohányfogyasztására és az egy főre jutó cigarettafogyasztásra, észrevehető egy nagyon kedvezőtlen tendencia, amely azonnali cselekvés esetén is talán csak 5-10 év után változna kedvező irányba. Mindenképpen szükséges olyan, a dohányzás megelőzésével vagy a dohányzásról való leszokással kapcsolatos programok kidolgozása, amelyek kedvező irányba segíthetik az elmozdulást. A legfőbb cél az, hogy ezek a programok megtalálják azt a hangot, amellyel hatékonyan tudják befolyásolni az érintetteket.

Elsősorban nem a már megszokott és az unalomig ismert, ijesztgető, az áldozatokat elítélő negatív hatást kiváltó ellenpropagandára van szükség, hanem olyan módszerek keresésére, melyek a szabad választást lehetővé tevő, belső meggyőződésből eredő magatartásbeli változás elérését célozzák. A dohányzással kapcsolatos statisztikákat vizsgálva megfigyelhető, hogy a dohányzók majdnem 70%-a, tizenhárom és huszonöt éves kora között kezdett el dohányozni. A dohányzás kialakulásában jelentős szerepet játszik a kortárs csoport negatív hatása. Az 1980-as évek eleje óta világszerte programokat dolgoznak ki a kedvezőtlen korcsoporti hatás ellensúlyozására. Jogosan vetődhet fel a kérdés: nem kezdhetnénk el előbb - már óvodás korban - a megelőzést?

Az óvodáskorú gyermek aktív befogadója a világnak. Egyetlen gyermek sem kerülheti el, hogy részesedjen az őt körülvevő ingerekből. Felfedezi a világot, kérdez-felel, megfigyel, kipróbál, és folyamatosan tapasztal. Utánzással sajátítja el a különböző viselkedésformákat, függetlenül attól, hogy azok pozitív vagy negatív értéknek felelnek meg. Így a mások által produkált mintákat reprodukálja, s ezzel új viselkedési módokra tesz szert. Az utánzás hatóköre nagyobb, mint ami látszik, mert van az úgynevezett késleltetett utánzás is, amikor az egyén látszólag passzív, később azonban követi a kapott mintát. A jutalmazó megerősítés az utánzást különösképpen fokozza.

Ilyen minták megjelenhetnek nem csak valóságosan, hanem képi formában is, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a mindennapi életben - a TV sorozatok hősei, a reklámok - milyen azonosulási mintákat kínálnak a gyermekek számára. E közvetlen és különböző közvetett negatív hatások ellen ellenpólust kell nyújtanunk. Igen nagy mértékben meghatározza az utánzás tárgyát és forrását az, amit a gyermekek otthon látnak, tanulnak, valamint azok a személyek, akikkel leggyakrabban találkoznak, és akikhez érzelmileg kötődnek. Mivel közös mozzanat minden azonosulásnál - identifikációnál - az érzelmi kapcsolat, ezért lényeges, hogy a kisgyermek a közvetlen környezetében dohányzást elutasító magatartásmintákkal találkozhasson, illetve, hogy ezek a források a dohányzást ellenszenvesnek találják (de nem a dohányzó embert ). A fentiek alapján joggal állíthatjuk, hogy a dohányzással kapcsolatos vélemény, értékrend formálása már óvodáskorban is időszerű.

Az egészséges életmódra nevelés megjelenik a családban és az óvodában, közvetett és közvetlen formában. Alapvető viselkedésminták bevésődnek, természetesen a dohányzással kapcsolatosan is. A megelőzés egyik leghatékonyabb formája, hogy a gyermekek olyan információ birtokába jussanak, amelyek alapján a dohányzást helytelenítő attitűd alakulhat ki. Az egészséges életmód kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a gyermek ismerje azokat a káros hatásokat, melyeket később figyelembe tud venni a dohányzásra ösztönző befolyásokkal szemben.

A program kidolgozásának legfőbb szempontja volt, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, egy olyan óvodapedagógiai anyag készüljön, melynek segítségével sikeresen lehet információt átadni, és magatartást formálni a dohányzással kapcsolatban. A program - mely az 5-6-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő - egyben "közvetítő közeg" is a gyermekek, óvodapedagógusok, védőnő és a szülők között. Az éves nevelési tervbe beépítve ajánlott, folyamatos feldolgozása az ismeretek elmélyülését segíti elő.

A dohányzással kapcsolatos ismeretek bővítése, a témával összefüggésbe hozható fogalmak tisztázása, az ok-okozati tényezők feltárása úgy válhatnak hatékonnyá, ha a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő játékos formát öltenek. Szintén a hatékonyságot növelheti a "Rejtély Illatóriában" c. mese, melynek feldolgozása csupán ajánlott. A program megvalósítása az óvodapedagógus, a gyermekek és a szülők kölcsönös együttműködését igényli.

Állandóan szem előtt - és tiszteletben tartva azt a tényt, hogy minden embernek joga van önállóan dönteni életmódjáról és saját felelősségére választani életvezetési szokásokat, el kell fogadni, hogy a kiegészítő program eredményességét nagymértékben veszélyezteti, ha az óvodapedagógus, aki irányítja azt, dohányzik a gyermekek jelenlétében.

Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulhatnak ki. Ezért fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógus jelzései, hatásai, mintája, amelyek az erős érzelmi kötődés alapján, jelentős szerepet tölthetnek be a gyermek személyiségének formálásában, s a dohányzással kapcsolatos attitűd alakulásában is.

A kortársak és az óvoda dolgozói jelzéseikkel, értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni önmagát, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat A gyermek és a nevelő között létrejövő érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja szociális érzékenységét és a szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi. Míg az óvodáskorban a modellválasztás legfőbb indítéka a szeretet, úgy később a kortársak szociális vonzereje késztet mintakövetésre. A fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelő munkájával befolyásolhatja a folyamatot.

Békés megyében 18 óvoda építette be óvodapedagógiai programjába a „Dohányzás vagy egészség” programot.