A dohányzás Magyarországon évente 35 000 ember halálát követeli. Az áldozatok fele életének ötvenes éveiben, másik fele hatvan éves kor felett hal meg a dohányzás közvetlen következtében. Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizen-, huszonéves korukban.

Néhány éves dohányzókarrier után - mely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik - függőség alakul ki, mely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos "keményebb" drogokkal szembeni függőség. Ekkor a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak számára egyenesen lehetetlenné válik. A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban, de fiatal felnőttekben is már 34 év alatt biztosan kialakul. A rendszeres dohányosokban kialakuló függőségnek három összetevője van. A dohányosok ereiben az érelmeszesedés folyamatai felgyorsulnak, és kiterjedtebbek is, mint a nemdohányzók esetében, valamint romlik a különböző szervek vérellátása is.

A koszorúér-betegség szempontjából a dohányosok veszélyeztetettsége legalább kétszerese a nemdohányzók esetén tapasztaltnak. Ha a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőivel vetjük össze a dohányzás hatásait, azt tapasztaljuk, hogy míg a dohányzás egymagában a szív- és érrendszeri megbetegedések 21 %-áért felelős, addig az ülő életmód 19 %-áért, a magasvérnyomás-betegség és az örökletes tényezők pedig mindössze 8, illetve 7 %-áért Ha ezeket az egymás hatását erősítő, fokozó kockázati tényezőket kiküszöbölnénk, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás jelentősen csökkenthető lenne. Ez évente körülbelül 14 000 magyar életben maradását jelentené.

A nők szív- és érrendszeri betegségekkel szemben nemi hormonjaik kedvező hatásai miatt némi "védettséget" élveznek (természetesen csak a fogamzóképesség, tehát a menstruáció fennmaradásáig). E helyzeti előny egy csapásra megszűnik, ha a nő dohányos.

A dohányzás jelentősen emeli az ajak, szájüreg, garat, nyelőcső, gége, légcső rosszindulatú daganatainak előfordulási gyakoriságát. A kockázat többszörösére nő, ha a dohányzás túlzott alkoholfogyasztással párosul.

• Egyes felmérések szerint a hasnyálmirigy daganatai dohányosoknál jóval gyakrabban fordulnak elő.
• A húgyhólyag rosszindulatú daganatainak férfiak esetén 50%-a, nők esetén 25%-a összefüggésben áll a többéves dohányzással.
• Az emlőrák kimenetele rosszabb, ha a nő dohányzik, és a méhnyakrák gyszintén gyakrabban fordul elő dohányzó nők esetében.

Szintén kevésbé közismert, hogy a fekélybetegség (gyomor és nyombél), valamint a savnak a nyelőcsőbe való visszafolyása ("reflux") kisebb gyógyulási eséllyel bírnak a dohányzás miatt.

Olyan érbetegség, mely szinte kizárólag a 20 és 40 év közötti, dohányzó férfiaknál fordul elő (a betegeknek csak 5%- nő). A betegség lényege, hogy a végtagok kis verőereiben (ritkábban a gyűjtőerekben vagy "visszerekben") vérrögök keletkeznek, melyek elzárják az eret, és vérellátási zavart idéznek elő. A betegség eredetét kutatók nem zárják ki, hogy ez bizonyos örökletes hajlamú egyének késői, allergiás reakciója a dohányzásra. A láb hideg, zsibbadt, "ég", fáj, majd kifekélyesedik és elhal. Ha a beteg nem hagyja el a dohányzást, a betegségnek mindig amputáció a vége. Bármilyen érsebészeti műtéti megoldás is csak akkor jön szóba, ha a beteg már nem dohányzik, különben csak felesleges költség az egészségügy számára.

Mindezen betegségeket és azokat, amelyekről most nem esett szó, jobb megelőzni, mint gyógyítani. A betegségek ugyanis többnyire nem gyógyulnak nyomtalanul. Ezért is kell fontolóra vennie minden dohányosnak, hogy mihamarabb meghozza élete legértékesebb döntését: lemond a dohányzásról, hogy tovább élvezhesse az élet egyéb örömeit.