A szénanátha (rhinitis allergica) pollenekre (a virágok szaporító szervének hímivarsejtjei), penészre (gomba, amely megtalálható a természetben, illetve nyirkos, sötét zárt helységekben, mint pince vagy fürdőszoba), illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció.
A szénanátha lehet szezonális (csak bizonyos hónapokban jelentkező) vagy egész évre kiterjedő (perinneális).
A szénanátha légzőrendszerünk, mint az egyik legnagyobb allergénexpozíciónak kitett szervrendszerünk, felső részének allergiás megbetegedése. Kiterjed az orrüregekre, orrmelléküregekre, garatra, szemre. A belélegzett levegő először az orrüregünkben érintkezik szervezetünkkel, ahol felmelegszik, páratartalma megemelkedik. Orrüregünk másik fontos szerepe a levegőben található, szervezetre veszélyes anyagok kiszűrése. Allergiás esetben a szervezet ezek közé sorolja az allergéneket is.
Annak érdekében, hogy a levegővel belélegzett allergénektől szervezetünk megóvja magát, heves reakciót indít el az orrüregben. Megduzzad a nyálkahártya, váladékozás indul el, tüsszentési inger keletkezik. Az orrüreg összeköttetésein keresztül aztán a gyulladás átterjedhet a melléküregekre, a szemre, a garatra.
Mik a szénanátha tünetei?Az allergén hatására az immunrendszert aktiválódik, ami többek között hisztamin felszabadulásával jár. A hisztamin duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, szemben és a légutakban. A duzzanat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás és tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítására szolgál.
A szénanátha leggyakoribb tünetei:Sok szénanáthás beteg panaszkodik homloktáji, arctáji fájdalomra, lüktetésre. Ekkor azonnal orrmelléküregi felülfertőződésre, orrmelléküreg-gyulladásra kell gondolni. A melléküregek tisztántartásának legfontosabb összetevője a jó szellőzésük. Ez pedig az által biztosítható, hogy az orrüregbe vezető nyílásaik szabadon vannak, rajtuk keresztüli levegőáramlás biztosított. A szénanáthakor beduzzadó nyálkahártya ezt az utat képes akadályozni.
Légúti allergiánál gyakori a köhögés előfordulása. Itt igen fontos, hogy a szakorvos segítségével pontosan különítsük el a garatirritációnak köszönhető köhögést az asztma egyik kezdeti jeleként jelentkező köhögéstől.
A szemviszketés és könnyezés jelzése a kötőhártya gyulladásának. Sokszor ez oly mérvű, hogy fénykerüléssel, fájdalommal jár.
A szénanáthát okozó leggyakoribb allergénekA szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor a növények (fák, füvek) virágoznak, pollenjüket szórják. Tavasszal a korán virágzó fák okoznak szénanáthát. Nyáron a füvek, gabonák, gyomok. Szénanáthát okozhatnak a gombák azáltal is, hogy spóráik a levegőbe kerülnek, kora márciustól késő novemberig.
Az egész évben jelentkező szénanátha oka olyan anyag, aminek jelenléte nem köthető évszakokhoz. Ilyen például a házipor, a penész, az állati szőr. Ezek az allergének megtalálhatóak a párnákban, alsóruházatban, drapériákban, függönyben, szőnyegben, bútorok kárpitjában.
Nagyon gyakori, hogy a szénanáthás beteg nem egy, hanem több allergénre is érzékeny.
A pollenekA pollenek az időszakos allergiás nátha leggyakoribb "kórokozói". A pollenek mikroszkopikus méretüknél fogva könnyen bekerülnek a levegőbe, ott sokáig megmaradnak, csak lassan ülepednek le. A legkisebb széljárás is újból a levegőbe juttatja őket.
A pollenek koncentrációja szorosan összefügg az időjárással. Egyrészt a növények virágzását, másrészt a már levegőbe került pollenek kicsapását befolyásolja az eső/napsütés, hideg/meleg időjárási tényezők. Túlnyomóan esős nyár képes például a parlagfű mennyiségét csökkenteni, azonban a párás idő növelheti az ugyancsak allergizáló gombaspórák szintjét!
A pollenek szinte mindenütt jelen vannak. Mégis igen fontos az allergiás számára annak ismerete, hol fordulnak elő hatványozottan.
Tapasztalati tény, hogy városban a parlagfű-allergia tünetei enyhébbek, mint utak, kaszálók mellett. A parlagfűre különösen jellemző az élettere. Mivel Amerikából behurcolt növény, Magyarországon az eredeti növényi tárulásokban (pl. erdők) nem fordul elő. Ahol azonban az ember beavatkozott, egyszer kiirtotta az őshonos növényzetet, a parlagfű azonnal megkapaszkodik és bőségesen terem.
Hogyan diagnosztizálható a szénanátha és az azt kiváltó allergének?Ha behatároljuk a tünetek jelentkezésének idejét, leszűkíthetjük a szóba jöhető allergének listáját. Az első lépés a kórtörténet részletes felvétele, a családi előfordulás átbeszélése, a tünetek megjelenésének és elmúlásának pontosítása, majd az alapos orvosi vizsgálat.
Ennek során a fül-orr-gégész szakorvos megvizsgálja a fül-orr-gége terület anatómiáját, a nyálkahártyák állapotát. A vizsgálat során egyrészt jellegzetes gyulladásos elváltozások után kutat, amivel megerősítheti az allergia diagnózisát, másrészt olyan jeleket keres, melyek arra utalhatnak, hogy esetleg más betegség jelenléte okozza a tüneteket.
Az allergia diagnózisának megerősítéséhez, az allergén pontos meghatározáshoz bőrtesztet, illetve vérvizsgálatot lehet végezni. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd a bőr legfelső hámsejtrétegét megsértve segítik annak bőrbe való bejutását. Azon csepp alatt és körül, amelyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki és viszketés jelentkezik. Ha a bőrteszt valami miatt nem kivitelezhető, vagy nem javasolt, vérviszgálatot lehet végezni. Ekkor a vérben keringő antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított.
A szénanátha kezeléseAz allergiás nátha egyelőre gyógyíthatatlan, tünetei viszont jól kezelhetőek.
A kezelés első és legfontosabb lépése az allergizáló anyagok elkerülése. Ha nem érintkezünk az allergiát kiváltó tényezővel, az allergia nem jelenik meg. Ez azonban sajnos igen sokszor, főleg pollenallergiánál nehezen kivitelezhető.
Az allergének elkerüléséhez fontos pontosan ismerni, mely anyagok okoznak tüneteket. Erre szolgálnak a különböző allergiatesztek. Fontos, hogy az allergiateszteket mindig tünetmentes időszakban végeztessük el, amikor nem szedünk allergiaellenes gyógyszereket sem. Atz allergiatesztet mindig szakorvos végezze!
A szénanátha kezelésének alapját ma az antihisztaminok képezik. Érdekes módon az emberek többsége a különbőző készítményekre különbözőképpen reagálnak. Az újabb készítmények álmosító hatással már nem vagy alig rendelkeznek.
Egy másik lehetőség az ún. lokális kortikoszteroidok használata. Ezek modern formái már olyan kis mennyiségben tartalmaznak hatóanyagot, hogy a szteroidok szisztémás mellékhatásaival szabályos felhasználás mellett nem kell számolni.
Hatékony kezelési forma a szénanátha tüneteinek enyhítésére, az egyetlen orvosi fényterápiás eljárás, az orrnyálkahártya Rhinolight fénnyel történő megvilágítása. Alkalmazása rendkívül egyszerű, és a szénanátha valamennyi tünetét gyorsan és tartósan megszünteti vagy enyhíti. Az orvosi fényterápia teljesen fájdalmatlan és biztonságos kezelési forma, mely minden szénanáthás betegnél alkalmazható. A Rhinolight fénnyel történő kezelés akkor is használható, amikor a gyógyszeres kezelés ellenjavallt (pl. terhesség, szoptatás, mellékhatások, stb.).
Egyéb kezelési lehetőségek: immunterápia, akupunktúra, homeopátia.
Teendők pollenszezonbanPollenszezonban a legfontosabb a pollenek kerülése mellett az időben történő, szakszerű kezelés. Ennek érdekében mindenképpen forduljunk szakorvoshoz!
Az antihisztaminok szedésének megkezdése már pár héttel a tünetek megjelenése előtt javasolt.
Tippek, hogyan kerülheti el a polleneket:Sokat segíthet az orrnyílás és környéke kezelése vazelinnel vagy más krémmel, ami a pollenek egy részét megköti. Hasonlóan jó eszköz lehet a napi többszöri orr- és szemmosás, bő vízzel.
Szénanátha és asztmaTanulmányok, de saját környezeti tapasztalatunk is megerősíti, hogy az allergiás nátha sokszor asztmás megbetegedésbe "torkollik". Különösen igaz ez az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt esetekben.
Az allergia egy, az immunrendszert érintő szisztémás megbetegedés. Megnyilvánulása azon helyeken a leggyakoribb, ahol a szervezet az allergénnel találkozik: bőrfelület, bélrendszer, légzőrendszer. Az utóbbit feloszthatjuk alsó- és felső légutakra. A szénanátha a felső légutak megbetegedése, míg az asztma az alsó légutakat érinti. Az összefüggés és összetartozás egyértelmű.
Kimutatott, hogy a szénanáthások alsó légutai, függetlenül attól, vannak-e asztmás panaszai vagy sem, az átlagosnál érzékenyebbek irritáló tényezőkkel szemben. A fennálló szénanáthás tünetek, mint pl. hátsó garatfolyás, akadályozott légzés pedig csak fokozza ezt az eltérést.
Az állandó irritáció, gyulladás pedig a nyálkahártya szerkezetének megváltozását, működésének módosulását eredményezi. Idővel pedig a változás olya mértékű, hogy megjelennek az asztmás tünetek.
A megelőzés legfontosabb tényezője az állandó odafigyelés, a szénanátha kézbentartása.